kandallo webaruhaz logo

Facebook

A megfelelő tűzifa

A valóban költséghatékony fűtéshez egy szilárd tüzelésű rendszer esetében egyértelműen a legfontosabb tényező a megfelelő minőségű tűzifa megléte. De vajon mitől is válik egy tűzifa valóban megfelelővé, hogyan javíthat az égés hatékonyságán.







 

A legfontosabb szempont egyértelműen a tűzifa nedvességtartalma. Mikor a fákat kivágják, akkor víztartalmuk még igen magas, egyes fajták esetén akár az 50%-ot is meghaladhatja. Ahhoz, hogy a kivágott fából megfelelő minőségű tüzelő válhasson, ezt a nedvességtartalmat kell 15-20% alá levinni. A frissen kivágott fák tehát ezért alkalmatlanak tüzelőnek, hiszen természetes száradás esetén 1-1,5 évre is szükség van ahhoz, hogy a fa nedvességtartalma a megfelelő szintre csökkenjen.


Előfordulhat persze, hogy frissen vágott fát vásárolunk, melyet azonban nem az aktuális, hanem a következő fűtési szezonban kívánunk majd tüzelőként felhasználni. Ilyenkor fontos, hogy az árat a térfogat függvényében határozzuk meg, hiszen ezt a nedvesség távozása kevésbé befolyásolja, mint a fa súlyát. Ha pedig a természetes száradás folyamata nálunk megy majd végbe, akkor kifejezetten figyeljünk arra, hogy a fát megfelelően tároljuk ezen 1-1,5 év alatt.


Egyértelmű, hogy a fát száraz, csapadéktól jól védett helyen kell tárolnunk, viszont fontos, hogy a levegő is megfelelően érje. Ha a levegő nem tudja átjárni a rönköket a száradás során, akkor sokkal könnyebben begombásodhatnak, illetve magának a száradásnak a folyamata is lassulhat. A tűzifa tárolására tehát a legalkalmasabbak a tetővel ellátott, de oldalfal nélküli színek.


És, hogy miért ilyen lényeges kérdés a tűzifa nedvességtartalma?


Lehet, hogy sokan emlékeznek még rá az általános iskolai fizikaórákról, hogy a folyadékok párolgásuk közben hőt vonnak el környezetüktől. Pontosan ez történik akkor is, mikor meggyújtunk egy jelentősebb nedvességtartalommal rendelkező tűzifát. A benne található víz a hő hatására gőzként távozik belőle, viszont hőt von el a tűztérből, mely a füstgázokkal együtt a kéményen keresztül elillan. Minél magasabb tehát a tüzelő nedvességtartalma annál jobban lerontja a tüzelőberendezés hatásfokát azáltal, hogy rengeteg hő elszökik a kéményen keresztül. Emellett a több vízgőznek köszönhetően a kéményben lecsapódó kondenzvíz mennyisége is megnő, mely savas hatásának köszönhetően szép apránként szétroncsolhatja mind a füstelvezető rendszert, mind a tüzelőberendezést.


A tüzelőben maradt nedvesség jelentős része egyébként már az égési folyamatnak egy viszonylag korai fázisában távozik, hiszen mire a tüzelő hőmérséklete eléri a 100 °C-t addigra ennek legnagyobb része már elpárolgott. Minél több a fában a víz, annál lassabban megy majd végbe ez a folyamat, vagyis később hevül fel megfelelően a tűztér. A tűzifában elraktározott energia legjelentősebb része ugyanis akkor kezd felszabadulni, mikor annak hőmérséklete eléri 200-240 °C-t. Ekkor kezdenek ugyanis felszakadni a növény molekulaláncai. Ezek után nagyjából 500 °C és 800 °C között már csak az izzó faszén marad, melyből a benne található maradék energia is kiszabadul.

Megosztás
Vissza