kandallo webaruhaz logo

Facebook

Botrányos helyzet kéményfronton

Hiába a komoly szabályozás, a sok elriasztó baleset, melyekről a hazai média a fűtési szezonban nap mint nap beszámol, legtöbb honfitársunk mégis félvállról veszi a kémények megfelelő karbantartásának kérdését.

 





Mivel az idei fűtési szezon még nem ért véget, ezért egyenlőre csak a tavalyi szezonról vannak pontos adataink. 2012. október 15. és 2013. április 30. között összesen 485 alkalommal riasztották a katasztrófavédelmet olyan lakástüzekhez, melyeket a kémény nem megfelelő állapota, annak elzáródása okozott. Emellett szintén ezen időszakban a mentőszolgálat munkatársainak összesen 146 alkalommal kellet kivonulniuk szén-monoxid mérgezéses esetekhez. Ha jobban belegondolunk, akkor ősztől tavaszig szinte tényleg nincs olyan nap, amikor ne szerepelne a híradókban legalább egy lakástűz, vagy szén-monoxid mérgezéses haláleset.


Hazánkban egyébként nagyjából 4,5 - 5 millió kémény van, melybe a tartalék kémények is beletartoznak. Egy fél évvel ezelőtt készült kormányzati felmérés szerint ezek közül több mint 100.000 kémény állapota tekinthető életveszélyesnek, míg másik fél millió sürgős felújításra szorulna. Ráadásul ezek csak becsült adatok, ugyanis az évenkénti ellenőrzés alkalmával rengetegen be sem engedik a kéményseprőket.


Az, hogy a kéményfronton ilyen siralmas állapotok uralkodnak több hazánkban, számos okkal magyarázható. Egyrészről a régi, falazott kémények nem rendelkeznek belső szigetelő réteggel, valamint olyan haszoncsővel, mely savállóságának köszönhetően ellenállna a kicsapódó kondenzvíz maró hatásának. Persze az ilyen kéményeket is el lehet látni utólag belső, szigetelt füstcsővel, de ennek költséges mivolta miatt ezt viszonylag kevesen teszik meg. Persze a mai, előregyártott kémények már eleve el vannak látva ilyen szigetelt, saválló haszoncsővel, mégis felgyorsulhat ezek állagromlása is, ha nem figyelünk oda egy apróságra.


A gondot az okozhatja, ha a lakás túlzottan jól szigetel. Ez elsőre talán furán hangzik, hiszen miért lenne baj, ha lakásomat leszigetelem, és onnan így kevesebb hő szökik el. A gond, hogy a lakás természetes légáramlása a szigetelésnek köszönhetően jelentősen lecsökkenhet, vagyis az égéshez szükséges levegő azon részét, melyet korábban a helyiség levegőjéből vont el a rendszer, ezután a kéményből kell pótolnia. A kémény huzatossága pedig nem biztos, hogy megfelelő lesz ezen többletlevegő biztosítására is, így az égés intenzitása csökken, vagyis romlik a tüzelő berendezés hatásfoka.


Hogy ez az egész miért vezethet a kémény gyorsabb állagromlásához? Ha az égés intenzitása a kevesebb égési levegő miatt alacsonyabb, akkor a tűztér, és ezáltal az onnan kilépő füstgázok hőmérséklete is alacsonyabb lesz. A hidegebb füstgázok pedig hamarabb hűlnek majd vissza arra a hőmérsékletre, ahol már a savas kondenzvíz elkezd belőlük kicsapódni. Tehát, ha a tűztérből kilépő füstgázok hőmérséklete alacsonyabb, akkor azokból több savas kondenzvíz csapódik ki, vagyis a kémény is gyorsabban fog amortizálódik. A túlzottan jól szigetelő otthonoknak tehát megvan ezen hátrányuk, és a legtöbb embernek eszébe sem jut, hogy egy ilyen helyzetet a kémény tetejére szerelt huzatszabályozóval orvosoljon


Emellett igen kétségbeejtő adat, hogy Budapesten az esetek 40%-ában a kéményseprők nem tudnak bejutni a lakásba, mivel az ott lakók nem engedik be őket. Sőt minden évben több tízezren vannak, akik a második felszólítás ellenére sem szokták beengedni a kéményseprőket. Országos szinten ez azt jelenti, hogy az éves kémény ellenőrzés során nagyjából az ingatlanok 1/6-ba nem tudnak bejutni a kéményseprők.

Megosztás
Vissza